714. szám Vers

Karácsony

Szerző:
December napjai közé 
belopódzott a Karácsony, 
s mint lélekbe mart szorongás, 
vacog a képzelt kalácson. 

Fogadkozunk nyakra-főre 
– ölelni, szeretni szokás. 
Gazdag látvánnyal tornyosul 
a pénzben mért gondoskodás.

Meghitt ünnepi zenére 
angyalok járják a táncot. 
Könnyű libbenésük sejtet 
ártatlan, szelíd világot, 

de csillagszóró szikrák közt 
felzokog a hiány hangja. 
Kiszakadó sóhajunkat 
se fény, se szó nem takarja.

Kapcsolódó írások