Sokan vallják, hogy Mátyás a legnagyobb magyar király volt. Ezt számtalan tény bizonyítja. Például a származása. Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Hunyadi apukát Oláh Jánosnak hívták, később pedig külföldön „Walachia fehér lovagja” néven emlegették. Hát a Walachia az bizony román volt. De sebaj, van itt még verzió. Mátyás nagyija Morzsinai Erzsébet egyes korabeli pletykák szerint a hosszú fagyos téli estéken Zsigmond magyar király lábát melengette, és így esett, hogy Hunyadi papa a későbbi törökverő létrejött. Hunyadi János apukája a „törökverő”, tehát a Mátyás nagypapa sem egyszerű történet. Így aposztrofálja a történelem „Serbe fia Vajk”. Persze, ezen az alapon lehetne István király, kinek a korábbi polgári neve Vajk volt, de neki nem Serbe volt az apja, hanem bizonyos Géza fejedelem.
Egy nagyon biztos, hogy a Trianon előtti Magyarországról származik, továbbá ezt megerősíti az a tény is, hogy az apja férfi volt, az anyja pedig nő volt.
A mi Mátyásunknak volt egy bátyja a László. Első nekifutásra a történelemkönyvek 1443-ra tették a születési évszámát, de sajnálatos módon akkortájt nem volt otthon, hanem Milánóba, és Erzsikét (Szilágy Erzsébet) nem vitte magával. Így eset, hogy onnantól 3 évvel korábban született. Elrohantak az évek, és László felcseperedett. Apjának a harcokban is a jobbkeze lett. 1453-tól pozsonyi gróf, majd horvát-dalmát bán (nem magyar) és temesi ispán lett. Később több hadjáratot vezetett a Felvidékre. Ekkorra a Hunyadiak már az ország legbefolyásosabb vezetői közé tartoztak. László beszállt a politikába. Sok remekmű született a későbbi korokban Hunyadi Lászlóról. Nagyon népszerű lett. Például Erkel Ferenc is zseniális operát rittyentett a történetéről. Kicsit azért félretájékoztatták a nagy zeneszerzőt, mert a szövegírója Tóth Lőrinc könyve alapján Egressy Béni néhány nem mellékes tényt kifelejtett.
Hunyadi László összebarátkozott legnagyobb riválisával, Cillei Ulrikkal, aztán a legelső alkalommal majdnem apósával, Garai nádorral (aki a jegyesének, Annának, az apja volt.) legyilkolták. Akkoriban az ilyesmi nem volt extrém eset. A király V. László megesküdött, hogy László büntetlen marad.
Közbevetőleg V. László király pedigréjét némileg gyengíti, hogy édesapja halála után született 4 hónappal. Vélhetőleg előtte öt hónappal az apuka sem lehetett a topon.
Aztán valami mégiscsak félrement, Garai nádor (lásd még majdnem após, és tettestárs) közbenjárására a király magához rendelte Hunyadi Lászlót és kistestvérét Mátyást. Mátyást fogságba ejtette, Lászlót lefejeztette. Akkoriban ez sem volt ördögtől való történet. Laci király elfelejtette az esküjét.
De mást sem tehetett, mert harmatgyenge uralkodó, és mindössze 16 éves volt. Legalább a koronázása teljesen „legitim” volt. Anyukája Luxemburgi Erzsébet, udvarhölgye segítségével Visegrádról ellopatta a Szent Koronát, és Laci gyermeke buksijára tettette. Akkoriban így mentek a dolgok. Hunyadi László lefejezése után nem sokkal 17 évesen elhunyt fehérvérűségben. Kérdés csak az, hogy hirtelen kitől kaphatta el? Az akkori Blikk szerint, Podjebrád György felesége, Johanna de Rozmital lehetett az elkövető.
V. László Mátyást, még halála előtt Pobjebrádra cseh uralkodóra bízta. A kialakult király nélküliségben mindenki a fiatal Mátyást tartotta erre esélyesnek. Gyerek még, könnyen befolyásolható és sok egyéb jó tulajdonságot tulajdonítottak neki. Így aztán anyukája Szilágyi Erzsébet, elment elkérni a foglyul ejtett kisfiát Pobjedrádhoz. Ő kézségesnek mutatkozott jó szívvel kiadni a fiút, nem befolyásolva az a tíz-tizenkét ezer felfegyverzett katona, akit a jószomszédi viszony megünneplésére magával vitt Erzsébet asszony. Avval a feltétellel kiadta Mátyást, – mert sejtett valamit, – hogy Mátyás elveszi Katalin nevű lányát feleségül.
Elvette.
Egy év után Pobjedrád Katalin meghalt gyermekágyi lázban.
Tizenkét év telt el, csak egyetlen támasza Edelpeck Mária egy polgárlány volt, a mélységes gyászban, így aztán vélhetőleg tiszta empátiából fiúgyermeket szült neki. Ő lett Corvin János, akit a nagymamája Szilágy Erzsébet fogadott magához, és jó nevelésben részesített.
Három éves volt Jánoska, mikorra is Mátyásnak elfáradt a kapcsolata Edelpeck Máriával, ezért feleségül vette Aragóniai Beatrixet. Hosszú és boldog házasságuk, elől elhárult az összes akadály, mert még jegyességük alatt, ugyan Beatrix szerelemre lobbant egy Ramiro Villaracuta nevű ember iránt. De a férfit végül Beatrix ágyában, lanthúrral megfojtva találták meg.
Mit meg nem tett választottjáért?
Na, ez aztán egy igazán jóasszony. Egyetlen célja az volt, hogy Mátyás után ő legyen a király. Sokat dolgozott is a projekten. Jó példa erre, hogy amikor Mátyás úgy döntött, hogy a fia legyen utódja a trónon ezért beszervezett neki egy milánói hercegnőt feleségnek, bizonyos Sforza Bianka Máriát.
Volt humora is Mátyásnak, mert a milánói hercegi dinasztiát megalapító Francesco törvénytelen gyerek volt, aki a Visconti herceg törvénytelen lányával lépett frigyre. De Milánóban mindig jó az idő, nincs messze a tenger, és szépen dalolnak, akkor meg már egy ilyen csekélység belefér. Na, ezek kislánya volt a Sforza Bianka. Meg is tartották a kézfogót online home office-ból. Ekkor lépett közbe a gonosz mostoha Beatrix királynő. Elterjesztette követei útján, hogy szerencsétlen Corvin János torzszülött. Alig tudták a lánykát lebeszélni arról, hogy kolostorba vonuljon. Az asszony nélkül maradt Jánosnak, elveszett az egyetlen esélye, hogy megkoronázzák. (Mára már talán csak az jut eszünkbe Corvin Jánosról, hogy 56’-ban nagy harcok voltak a Corvin közben.)
Egy nulla Beatrix javára.
De azért nem volt minden elintézve, mert hiszen Mátyás még élt. Úgy esett, hogy Beatrix párocskájával elutazott Bécsbe, bár a király akkortájt köszvényes volt, de azt még elhúzhatta volna sokáig. Nem így lett. Az akkori zuhanyhíradók szerint egy madárcsicsergős tavaszi reggelen Beatrix kissé löttyedtnek tűnő fügével kínálta élete szerelmét. Ettől kikerekedett a szeme, majd be is koppant. A mérgezést nem lehetett kizárni. Még mindig jobb, mint a lanthúr.
Sajnálatos módon így sem lett Beatrix a király. De volt még ötlete a gyászoló özvegynek. Hogy ne kelljen cserélnie a lakcímkártyáját izibe feleségül ment Jagelló Ulászló királyhoz.
Végezetül térjünk vissza Mátyáshoz. Ahogy a krónikák megőrizték tanárainak köszönhetően (Vitéz János, Janus Pannonius született, mint Csezmicei János) kiváló reneszánsz és humanista ember lett. Megbecsült tanárait későbbiekben lecsukta, illetve elüldözte. Lehetséges, hogy ekkor kezdett elterjedni róla, hogy „Mátyás az igazságos”. De sokat lendített a jó piár eléréséhez az is, hogy a népet évente csak kétszer adóztatta meg, pedig megtehette volna négyszer is.
Az a mendemonda is keringett róla, hogy álruhában elvegyült a nép egyszerű fiai között. Ennek is lehetett valami igazság alapja. Köztudott a mai napig, hogy nem sokat adott az öltözködésre, így eshetett meg az, hogy addig hordta a ruháját, mígnem már úgy nézett ki, mint egy csöves. Könnyű volt így elvegyülni.
Végezetül egy megöröklött mondással fejezem be.
„Meghalt Mátyás király, oda az igazság”.
