779. szám Beszámoló Vers

Év Verse Szakmai Különdíj

Szerző:
Kies: Tévúton

A Cseppfolyós Frász
partján az Érthetőség
határán fekszik a Dereliktia.
Főterén egy felkötött, 
arctalan alak nyakában tábla 
lóg.
Külső felén ez
a szöveg
áll:
„Az asszi’metria – 
jobb
kezemen ravaszra hajló mutatóujjam: 
halántékomhoz szorítva. 
Balkezemben pedig
borospohár ciánnal
csőre töltve.”
Belső 
oldalára pedig a következőt írták
„Egy sikátorban állok
az életemen
végigsöprő nukleáris holokauszt
epicentrumában
kezemet forgatva felfigyelek
tenyerem kusza
je-len-tés…es…ség…é
RE!
Egy pillanat-
ra
elvesz
veb
enne
ezt olvasom ki belőle:
AKI VADÁLLATOT CSINÁL MAGÁBÓL, 
AZ MEGSZABADUL AZ EMBERI LÉT FÁJDALMÁTÓL!”
Ész nélkül
nekiiramodok.
Túlhajszolok egymegnem
fogant gondolatot.
Addig-addig követelem, mígnem egy mólóra érek, 
ahol egy strandszékre ültetett puffadt hulla ölében 
egy tábla fekszik, 
amin az áll: Tengernagy!
Megtorpanok. 
Meg-
ha-
jo-
lok.
(A tábla szétkarstolt felülete egy másik mondatot rejt:
„Idővel imába foglaltam a menekülés gondolatát.”)
Nyolc másodperc alatt leélni száz évet! –
visszhangzik e 
mondat,
visszhangzik e
mondat,
elmémben, amint 
a világítótorony közelében járok. 
Puff és reccs. –
hessegetem el ezt 
a nyugtalanítóan felszabadító ábrándot, és
továbblépek. 
Egy zsákutca macskaköves útján bukdácsolok. 
Lépésről lépésre orra bukom e szemfényvesztésben. 
Orrvérzésig
vesztegetem magam arra, 
hogy csakazértis egység ez az út, aminek igáját
– mint a falról felpattogzó festék –
leveti magá-
ról minden egyes felszínre bukkanó macskakavics, 
mik önállóságukban
eldőlnek. 
A kitaposott ösvény helyén
újratelepített
erdőnek se
híre se
hamva csak.
Fotó: Szabó Réka

Bódis Kriszta reflexiója:

Hömpölygünk, botladozunk, nekiiramodunk újra, megtorpanunk, hullámzunk, hullámtörő köveken szétspriccelünk, elbotlunk, zuhanunk, emelkedünk, esünk, belekacagunk, belesírunk, fennakadunk és kitépjük magunkat, káromkodunk, eltévedünk, visszatalálunk, rátalálunk és elveszítjük, megértjük, elejtjük, összetörjük, odavágjuk, elúszik, kanyarog, megviccel, elveszti az eszét, lenyűgöz, tovalendít, elszédül, beragyog, fáj, vonz, üt, hasít, elragad, csodálattal tölt el, arcul üt, nem hagyja magát, makacs, üde, hideg, lángol, döcög, kiüresít, csattog, repedezik, zajlik, megtorpan, vele megyünk, magával visz, vonszol, rángat, otthagy, visszanéz, könnyek nélkül zokog, káromkodik, viharzik, megtépáz, kiég, kivirágzik, lehullik, elszakad, magadra hagy, elhagyod, megérkezel, nincs vége, ez az a vers, amiről beszélek. 

Kapcsolódó írások

Comment (1)

Comments are closed.