Szerelem helyett flörtre flört, ne számítson, mi meggyötört. Élj végre huncut-kedvesen, mielőtt léted megpihen. Utolsó verseny: tétje nincs. Ölelés? Hűség? – csak legyints! Andalgó tánc és esti dal – elmosta mind már a vihar. Tanulj nevetni mindenen, s csodálva nézd a zöld gyepen, ahogy szivárványt fest az ég. Könnyeidből már épp elég. Fesztelen folytasd lépteid – fölfelé hív a kék zenit. Öröm és bánat csontig ég, magába zár a messzeség.