Szeretek aludni! Ha lecsukom szemem, láncokat szaggatnak az álmok, és szabadságra megy a félelem. És mint a többiek, csak járok… Szeretek aludni. Álmomban senki sem veszi észre, ha futok, hogy két kézre fogom a szendvicsem, és fáj a vádlim, ha fáradok! Szeretek aludni, de, ha felébredek, szorítom, míg bírom a szemhéjamat, hogy minél később éljem az életet, hogy minél később üssön a pillanat, – amikor a valóság eloltja az álom-tüzet. Amikor meglátom, hogy nálunk tolószékes a feszület…