amikor az álmomra léptek hajoljatok csak meg a földig fái előtt amelyek abból megzendülő egébe törnek vessétek be pengés vízébe magatokat úgy próbaképpen ruhátokat a parton hagyva valamitek még megmaradjon szemeiteknek üveggömbjét használjátok csak jósolásra megidézve mindenes könyvet ami egyszer már megíródott lábaitokat megtörülni ne legyetek sohase restek akad éppen eléggé szikla amikor az álmomra léptek
Likes
Nincs hozzászólás