769. szám Vers

Rémálom Starbucks kiadásban

Szerző:
Rémálmaimban apnoétól verve
lever a víz, egyre csak horkanok,
képekbe vágva, zúgva, sisteregve
Imrévé szednek néma szótagok.

úgy fáj a fogam
vágtat a számban sok megpatkolt lovam
köhécselve tépem a képem
könyökig vérben
rökönyödve nézem az éltem
hol hónaljkutyát űz
a fokhagymabűz

közben
a patkolatlan halhatatlanság
néma jajkiáltásai
űznek tovább
engem is
egynémely eszközben

Lerúgom magamról a paplant,
nem játszom én a halhatatlant,
mert győzött az antant.

A konyhában aztán félve körbenézek,
hogy betörtek-e hozzám a szilaj kenézek?
Bögrémbe olykor kolumbiai kávét töltök
odakinn nem figyel se mécses, se sütőtök.

Tetejét a kezem remegve fogja,
az olasz főző nehogy kikotyogja,
hogy mentális teret nyert Sumer meg Akkád
szagolnám helyettük a szép csipkés tangád.

Körülzsong Kolontár, Devecser és Ajka,
hamisan peng az udmurt balalajka.
Igába dönt ismét a kazár nagykagán,
Sümeg felett is felzendül majd az ezán.

Kapcsolódó írások