Késő este a város főterén,
kihalt utcák, sikátorok között,
most már a légy hangja sem hallatszik,
mert a csend dallama beköltözött.
Megáll az idő, és aludni tért,
nem jár a csikorgó villamos sem,
megérkezett csendesen a Hold is,
hiszen ő az éjszakai őrszem.
Vigyáz ránk, amíg mi szövögetjük
várva várt megnyugtató álmunkat,
másnap kora reggel a tűző Nap
költi mélyálomból néhányunkat.
Indul az öreg villamos is a
saját nyikorgó, keserű hangján,
a csend dallama messze-messze jár,
indul az élet, a főtér parkján.
