roppan a hangulat
mégis hitet ád
gyáva aki fél
emlékezz
fontos ez
ordítanak a
falakba zárt remeték
hangjukat nem hallani
elszigeteltek
szájuk tátogó
kínlódás
cseppenként terül
könnyű a csönd
ólom húzza a mélybe
megvolt az etetés
mégis kevés a kapás
hasított fűzfaágon
hajlik meg az este
széles sávú az éjszaka
pihenj
hisz hamar itt a pirkadat
Likes
Nincs hozzászólás