687. szám Vers

Egy nyári vihar előtt

Szerző:

Festővásznon viharlepte
selymes bőr, akár a reggelen
harmatos fű.
Készülődő erő,
szentimentális igézet,
hullámzó, bomló természet
egy zöldes szempárban.
A tusvonal éjszín kastélya
bejárhatatlan-fekete, vékony hajjal.
Vörös pulcsit öltve az ég,
mint rejtelmes valóság:
nyitja ki macskaszemét.

Kapcsolódó írások