A lemezen lesercegett a blues,
közben róla lekerült a szoknya,
tudtam: csak a pénztárcámhoz húz,
lett légyen neve Líz, vagy akár Szonja,
és azt is: a szakmát már régóta unja…
Szeme körüljárt, mint óvatos hiúz,
– tarifája már az asztalon –
mindegy volt neki, hogy épp ki dugja,
és hogy Szűz Mária kép lóg a falon,
csak legyen a pasi gyorsan kész…
és ettől lett olyan sterilen semleges
a környezet; a szex, az élet, az egész.