(József Attila előtt tisztelegve)
Volt apám s volt anyám,
isten jámboroké, hazám
gyermekként kihányt, férfiként élve-temetőm,
hiány a csók, ölelni hűs, vasalt lepedőn.
Ha csak három napja vágynálak téged!
Lelked sehol sincs, sem tested.
Harminckét évem szánalom,
bárki elé ingyen hajítom.
Tudom, nem kell majd senkinek,
rég az ördögé, üzletet
kötöttünk anno… még kölyök
voltam, átkozott szörnyszülött.
Elfogtak és lekötöztek,
kántált ott pap, bűbájos eretnek,
de aligha ezért ver szívem,
túltettem magam az életen…
2013 július, 1. díj
