Ne várd meg, amíg elmegyek,
ritkuló hangú reggelen
pironkodó fák árnyékában
egyszer csak nem leszek.
Zajongás virul akkor is,
kiabál a rigó a lombkoronán,
lovak ügetnek, hajts kocsis,
hajts, tele a borospohár!
Kiáltod lazán, de senkié a határ,
csak a csend felel, a semmi nesz,
fizesd ki a révészt, siess, siess,
mielőtt megtalál…mert rád talál…
