nézd én minden mellett s mindentől
függetlenül is esendő ember vagyok
ahogy már más is írta* igen komoly
képességem van arra hogy fektemben
is fölbukjak beverve orrom s általában
ilyen kies kis örömök színesítik röpke
kis létemet – jövök mikor menni kéne
megyek mikor jönni ember vagyok s nem
egy ökör kinek megfelel mindig ugyanaz
a járat-vágat keréknyom és francnyavalya
felgyülemlett bennem annyi minden állok
egyedül a hátam mögött rengeteg tele
bőrönddel csendesen haldokolva hiába
adnám önteném szét osztva ide-oda – de
senki nem tart úgy tűnik néha
csak hogy ne legyek arra igényt
és szinte minden nap végén
halok egy kis kicsi de mérges
halált erőm elhagy s körül
minden de minden olyan
üres olyan végtelenül sivár…
* Villon
