(Balatonszabadi)
Sok szó gyűlt össze megint a számban!
Szétkiáltom; vihartól megszaggatott tájban!
Legyenek verssoraim, Tűzfalak:
Szeretteim szívemben megmaradjanak!
Felbődült a Balaton!
Megint ölt, kegyetlen orvgyilkos;
Gyermek tetemet dobál a vak-szél a habokon!
Ne engedd, hogy betolakodjon a sötét, a vihar, ajtón, ablakon,
Az ég homlokpántján föl-föl villan már a nap!
Életem tükröződik kedvesem az arcodon?
Vagy megint csak kitaláltalak?…
