A tanyámon vígan élek,
Miniszterrel sem cserélek.
Legeltetem a nyájam,
Kulacsomon a szájam.
Míg a fűben heverészek,
Fűzpipámon pöfékelek,
Ellesem a felleg útját,
Merre, hová égi pajtás?
És az Isten ege alatt,
A pénztárcám egyre apad.
De még így sem cserélnék,
Ezen-azon megélnék.
Miniszter Úr! Az Ön zsebe
Sok pénztárcával van tele?
Politikus fenomén,
Bilincs kattan a kezén.
Azaz, kattanna, ha volna,
Akit ő is nem okolna.
Így azután, kezen-kéztől,
Nem kell félni a lánccsörgéstől.
