A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport a nyár után több rendezvényt és képzést kezdett el szervezni. Éppen a hajléktalanellátó rendszer dolgozóinak éves találkozójára készültünk, mikor felreppent a hír, hogy a Belügyminisztérium az építési törvénytervezettel kívánja kiűzni a városból a hajléktalan embereket. A megoldást nélkülőző törvénytervezet nemcsak minket, de szimpatizánsainkat is feldühítette. Ráadásul a média is elkezdett érdeklődni, hogy mi a véleményünk a BM tervezetről.
Nagyon sok elfoglaltságunk miatt elektronikus tiltakozás-akció mellett döntöttünk, mely komoly pártolást kapott a magyar és nemzetközi, szociálisan érzékeny emberektől. Emellett persze szívesen részt vettünk volna egy másik csoport vagy szervezet által kezdeményezett demonstráción. A hír a szakma körében is nagy vihart keltett, amit a balatonföldvári konferencián is érzékelhettünk. A konferencia résztvevői közül többen is kifejezték együttérzésüket elektronikus tiltakozásunk mellett. Valójában a törvényterveztet óriási hatással volt a konferencia egészére, hiszen annak témája is pontosan az utcán élők helyzetének javítása volt. Most először hívtak meg érintetteket egy szakmai konferenciára. Ráadásul részt vehettünk egy kerekasztal beszélgetésen és mi moderáltunk le egy workshopot a szociális szakma elitjeinek.
Sajnos eközben egyetlen csoport sem kezdett el szervezni semmit, így 13-án úgy döntöttünk, megtervezünk egy szerény, békés demonstrációt egy rövid perfornansszal. Mégis belevágtunk, mert nem lehet szó nélkül hagyni egy ilyen embertelen, etikátlan tervet. Lehet, hogy tanult döntéshozóinknak eszébe jutott az ókori görög Taigetos vagy a múlt századi krematóriumok megoldási lehetősége, de ezek az idők remélem már elmúltak. Szerintünk, a társadalmi átalakulásunk által otthontalanná vált emberekkel nem lehet úgy bánni, mint a közterületekre hulló falevelekkel, melyeket összegyűjtenek, elszállítanak és elégetnek valahol messze. Az sem emberséges, hogy úgy hozzanak tiltást, hogy megoldási javaslat se legyen mögötte. Az pedig egyszerűen nevetséges, hogy nincstelen emberek tömegeit akarják pénzbírsággal súlytani, s ha nem fizet, elzárásra váltva börtönbe zárni – ami mellesleg többe kerül a társadalomnak.
A hajléktalanság problémáját a 1990-es megjelenése óta akarják megoldani, de ehelyett csak egyre jobban nő létszámunk. Ugyan növekedett a tömegszállások befogadó képessége, de ezek sem érik utol az otthontalanná váltak számát. A Város Mindenkié csoport persze nem a tömegszállásokban látja a megoldást, hanem a szociális bérlakások számának növelésében, a munkanélküliség csökkenésében és a társadalom jóhiszeműségében. Természetesen ez nagy erőfeszítést jelent, hiszen minden embernek egyéni megoldásra lesz szüksége.
A megoldás nem a hajléktalan-ellátásba nyomott egyre nagyobb pénzösszegről szól, hanem a lakhatási politika megváltozása és komplex program létrejötte szükséges hozzá. A hajléktalan embereken kívül a mélyszegénységben élők is embertelen körülmények között élnek, és ennek nem volna szabad a XXI. században hazánkban így lennie.
A szeptember 21-i demonstrációnkon kb. százhúszan vehettek részt, most először a tüntetők fele az érintettekből állt. Most először nem a „takarítónő” vette át a petíciónkat, hanem megtisztelt bennünket a helyettes államtitkár. A média pedig igen komolyan foglalkozott az üggyel az önkormányzati választások közelségének ellenére – vagy éppen azért.
A Város Mindenkié csoport éppen ezért követeli a törvénytervezet nyilvánosság előtti visszavonását, a hajléktalan emberek – vagy képviselőik – bevonását a döntéshozatalba és az emberséges bánásmódot!
Likes
Nincs hozzászólás