Rózsamályva

A haldokló sóhajtása
csöndet visz a jajgatásba,
sóhaján a vízleves
rászédül a húgy szagára,
ápolónő dús farára.
Fölfekvések hússzagában
nővért gépén madzsong várja,
népdalt dúdol, mint hintában,
ide-oda leng a széken.
(véget ért a nagyvizit)
Mélyzsebű a fehér köpeny,
jaj világnak fehér párja
susmutol a trónszobában.
A nővérrel leng a hintán,
remény csordul, csörren-zörren
rút bajába – pénz zajára
rossz rugójú ágyak díján.
(jaj világnak csörgő árnya)
Park szobrának démonai
beszöktek az ablakon
haldoklóval táncot járni,
csörgő pénzzel együtt hálni.
Elrohanni! Elrohanni!
Háborgásom már
idekint jajgatom,
galléromra csordult könnyem
elolvad egy esőcseppen,
velem könnyez Jahn Ferenc,
s míg szédelgek idekint,
ruhámba ült húgy szagára
dallamtáncát rádobálja
illatával meglegyint; –
virágzik a rózsamályva.

0