543. szám Vers

Reflexiók – Epilógus

Szerző:

Dömötör László Nehezék c. könyvére –
Koleszár Noémi Lillához és
Dömötör Lászlónak

Epilogus

Amióta gerincem megsérült,
érzem igazán, hogy gerinces vagyok.
Balesetem busásan megtérült:

éhen dögléshez fix nyugdíjat kapok.
Megismertem, majd beleszerettem
egy lányba, kit mindig is kerestem.
Mire rátaláltam, addigra nagyon

magasra ült a homlokom fejemen.
Nem volt családom, felelősségem,
de lesz az is és lesz feleségem.
Rég, ettől hideg rázott, ma nevetek.

E világban a szépséget kerestem
s most esténként átölel gyengéden…
Hogy így lesz – sose ötlött az eszembe.

Kapcsolódó írások