545. szám Vers

Pokolkapu – Előhang I.

Szerző:
Dr. Szabó Ferenc idegsebész főorvosnak,
valamint minden orvosnak, ápolónak, gyógytornásznak
és kórházi dolgozónak.

                    Előhang
                        I.

Fogvacogok. Az apró domb alatt         
lámpás autópaca suhan távot,           
átfagyott, nyúlós harmatba ragadt      

napkorong duzzog a látóhatáron.        
Zakómra huzat sóvárog, táncol,         
szorosra húzom, a markom lángol,       
Kosarat adok. Bár csak volna párom…  

Holtvágányra pára poroszkál,           
borzong a váltó, homályló bokrok,      
az árokban: nyálkás foltok,            
aljukon rothadó avar rozsdál.          

A varjak harákolva zajolnak,           
zárva tartanak a kocsmák, a boltok.    
A faágak óvón rámhajolnak.      
      

Kapcsolódó írások