510. szám Vers

Párbeszédeink

Szerző:
Hipochonder, mosolygós-laza
Kézlegyintéssel kísérve mondtad
Miközben holtdepresszióm tüneteit soroltam
Neked; csak egy újabb kifogás
Nekem egy újabb ok, megalázhattál
Igazad van, belém rögződött az évek során
Mondhatnám így kényelmes; hazugság
Csak egy újabb, számtalan előző után
Unom az udvarias kényszerkérdéseket
Tudom, nem akarok, nem leszek őszinte
Nem szeretek találkozni veled

Tudod, megnőnek utána az Éjszakák

Szavaid rezgései elérnek bennem valamit
Valamit, ami bennem élt eddig is
Ezután is bennem fog élni
Ne próbáld sem megfejteni, sem megérteni

Hadd maradjon az én Éjszakám

2013 december, harmadik díj

Kapcsolódó írások