Neked adtam mindent, amit kértél.
Átöleltelek mindig, amikor féltél.
Átéreztem a bánatodat.
Elhittem minden szép szavadat.
Átmelegítettelek, ha fáztál.
Ételed, italod asztalomon várt rád.
Megértettem minden gondolatod.
Szerettem minden mozdulatod.
Most egyedül vagyok, te nem vagy sehol.
Köröttem a napfény sötét pokol.
Szemmel verem, aki nevetni mer.
Pusztulhat minden, ha már nem létezel.
Nekem adtál mindent, amit kértem.
Velem voltál, amikor összeomlott minden.
Kinevettük a gondjainkat.
Reméltünk még jobb napokat.
Most egyedül vagyok, te nem vagy sehol.
A szivárvány szürke, a madár se szól.
Megátkozom, aki örülni mer.
Ha nem élsz már, minden pusztuljon el!
Likes
Nincs hozzászólás