388. szám Vers

Megkésett vallomás

Szerző:

Minden múlandó e világon;
a nyár, a tél, a nappalok.
Örök csupán szívem szerelme,
ha szemed párja rám ragyog.

Minden múlandó e világon;
a fény, az árny, az emberek.
De a remény halvány sugára
felvillanyozza lelkemet.

Lehet, hogy nem fogod szeretni
sírból feljáró lelkemet.
Mindent lehet, csak mást szeretni
Terajtad kívül nem lehet.

Kapcsolódó írások