Halottaimból elragad
minden, amit elveszhetek
Úgyis marad, mi megmarad
S halottaimba elvezet.
A fényesség mely fölrepít,
odavet zugom sötétjére.
Megkockáztat és elveszít
egyetlenegyszer mindörökre.
Halottaimból elragad
minden, amit elveszthetek.
Úgyis marad, mi megmarad
s halottaimba elvezet.
Mély s felszín egymás kapuja,
buj-zöldág sehova sehonnan:
én csak lépek ide-oda.
amíg a lábam moccan.
Halottaimból elragad
minden, amit elveszthetek.
Úgyis marad, mi megmarad
s halottaimba elvezet.
Eltaszítva, mely a szigetre
bajnokot vitt, pörgött a … –
én ezt a partot rúgom el,
mert nincs szükségem másik partra.
