Kékes színekkel kevert sárgás
domborhomorú boros vagy
üdítős sőt ásványvizes palack
felső része az ég tele visszavert
fényekkel tükrözve azt ezt amazt
mélyen lehangolva már engem
itt alatta ez éretlen kíváncsi kamaszt
domborhomorú boros vagy
üdítős sőt ásványvizes palack
felső része az ég tele visszavert
fényekkel tükrözve azt ezt amazt
mélyen lehangolva már engem
itt alatta ez éretlen kíváncsi kamaszt
Nem látok át se rajta sem magamon
rajtad vagy őrajta mert nincs
pihenés örökös a hajsza egy
berúgatott macska bajszát
hát nem éri ez az egész –
a láthatáron tornyosul egy
nagyra nőtt vigyorgó bőregér
s ecetbe mártva nyomul az ecset
recseg a bőr szétrepedek míg
földig hajolnak előttem a fák talpam
alatt gúnyos vigyorú kövek minek
ez a világ minek hé tinektek
ez a létezés így itt már nem is viszket?