Karácsony valahol az utcán

Kihűlt a teste, már alig élt
érintésemtől megriadt, félt
kérte ne bántsam nagyon beteg
lelke a halál küszöbén lebeg.

Betakartam testét kabátommal
felmelegítettem egy pohár borral
csak fedél legyen a feje felett
átléptek rajta az emberek.

Egy hajléktalan szállónál megálltam
bekísértem és csendben megvártam
amíg egy ember gondozásba vette
és kis batyuját biztonságba tette.

Ott legalább enni kapott
az után csak nyomort hagyott
nem tudta, hogy karácsony van
betakarta meleg paplan.

Nem vágyott ő ajándékra
szíve tele jó szándékkal
megköszönte a segítséget
kívánt boldog békességet.

én itt tovább nem mesélek…