Amikor már nem láttam semmit,
gondolom, nyolcszázhuszonöt ezer
karcsapásnyira avantól, elképzeltem:
milyen íze lehet a cápauszonylevesnek,
milyen íze aszónak a lehet mégnek,
dobbanása szívnek, medvetalpnak,
a nagyon-nagyon csöndes hallgatásnak
a hangja milyen?
S milyen a partra gördülő hullám?