Korábban is közzétettük már a Fedél Nélkül hasábjain azt a statisztikát, hogy évről-évre hányan halnak meg Magyarországon az igen nagy hideg miatt. Ennek ellenére mindig – jellemzően mindig csak akkor, amikor beköszönt a nagy hideg – felröppennek találgatások, hogy hány hajléktalan ember fagy meg az utcákon, fedél nélkül. Most ismét összefoglaljuk az erre vonatkozó statisztikai adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal „ősidők” óta regisztrálja a szomorú tényt, hogy évről-évre hányan vesztik életüket fagyhalál következtében. Minden évben a Demográfiai évkönyvben a baleseti statisztikán belül a „nem-közlekedési balesetek” körében tartják számon azt, ha valaki az „igen nagy hideg” miatt hunyt el. A KSH teljes körű adatgyűjtést működtet az összes születésre, halálozásra vonatkozóan, ez utóbbin belül a halál okát és helyét az ún. „Halálozási lapok”, a „Halottvizsgálati jegyzőkönyvek”, a „Perinatális halálozási értesítők” és a „Perinatális halottvizsgálati bizonyítványok” alapján regisztrálják. Bármilyen furcsa, de a halál pontos okának megállapítása sokszor igen bizonytalan, függ az adott helyzettől, körülményektől, függ az elhunyt állapotától, s függ a halottvizsgáló felkészültségétől, odafigyelésétől is. Ezért a haláloki statisztika mondhatni némi bizonytalanságokat mutat, mégis bizonyos tendenciák nyomon követésére alkalmas lehet. Nézzük ezeket a tendenciákat!
1955 és 2003 között, összesen 49 év alatt 6533 ember halt meg az igen nagy hideg miatt. A közhiedelemmel ellentétben az emiatt elhunytak kevesebb, mint 1/3-a lelte halálát az utcán (1532 ember). A fagyhalálban meghaltak egy harmadát (2188 embert) „egyéb helyen” érte utol ez a halál, kertjében, földjén, vagy éppen munkahelyén. De talán még ennél is riasztóbb, hogy a legtöbb ember saját lakásában fagyott meg az elmúlt évtizedek alatt (2590 ember). Ha nincs mivel fűteni, meleget csiholni a lakásban, akkor még a falak sem tudnak elegendő védelmet nyújtani a nagy hideg ellen.
Igen csak feltűnő, hogy az általános civilizatórikus fejlődés ellenére hosszú évtizedek óta folyamatosan nő az országban a hideg miatt elhunytak száma (az sem kizárt, hogy ez a regisztráció módosulásával is összefügghet): a 70-es évek közepéig többnyire 50 embernél kevesebben fagytak meg évente, a 70-es évek második felében már 50-100 fő között mozog az igen nagy hideg miatt meghaltak száma, a 80-as években már évi 150 körül mozog ez a halálok, majd a 90-es években már évi 250 körüli volt az emiatt elhunyt emberek száma. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt fél évszázadban Magyarországon az igen nagy hideg miatt meghaltak többsége (3692 ember) 1990 óta lelte ily módon halálát.
A legtöbben továbbra is saját otthonukban fagynak meg (évente 100-150 ember), sokan lelik halálukat „egyéb helyen” (évente 70-100 ember) és a KSH nyilvántartása szerint évente mintegy 50 ember fagy meg az utcákon – a rendszerváltás óta összesen 835 ember. (Az elmúlt évtizedek alatt mindhárom helyszínen nőtt az így elhunytak száma.)
A megfagyás, ha nem is kizárólag férfi halálozási ok, de mégis mindig sokkal több férfi hal meg az igen nagy hideg miatt, mint nő. Általában két-háromszor több férfi fagy meg, mint nő, az összes így elhunyt (6533) ember közül közel ötezer férfi volt. 1995 óta az így elhunytak életkoráról is tájékoztat a KSH, innen tudjuk, hogy ezeknek az embereknek a felét 40 és 60 év között érte utol ez a halál, másik felét 60 év fölött.
A főbb tendenciák mellett a statisztika azt mutatja, hogy évről-évre igen nagy ingadozások jellemzik e halálok előfordulását. Az elmúlt évtizedek alatt voltak évek – 1985, 1993, 1996, 1999, 2003 –, amikor kiugróan sok, több mint 300 ilyen halálokot regisztráltak, miközben az előző, vagy következő évben esetleg fele ennyit sem. E halálozási ok természete miatt azt gondolhatjuk, hogy ez leginkább az időjárással függhet össze, ezzel szemben azt találtuk, hogy ezekben az években nem volt kiugróan hideg, sőt, más években voltak keményebb telek. (Ráadásul a hosszú távú tendenciák is ellentmondanak ennek a feltételezésnek, hiszen miközben ötszörösére nőtt az elmúlt fél évszázad alatt az évente igen nagy hideg miatt meghaltak száma, aközben mintegy 6 C-fokkal enyhültek a téli hőmérsékletek.) Persze lehet, hogy egy-egy évben azért kiugróan magas a megfagyott emberek száma, mert hirtelen jött a nagy hideg, vagy mert nagyon nagy hóesés, esetleg hófúvás volt, vagy éppen a munkahét végére estek ezek a napok, amikor többen maradtak bódultan kint az út szélén, vagy kertjeikben.
Akárhogyan is történt, jusson eszünkbe, hogy mindannyiunkon is múlik, hányan kénytelenek fázni otthonukban, vagy milyen veszélyek leselkedhetnek azokra, akik nem képesek eljutni egy meleg fedél alá – segitségünkre szorulhatnak.
(Kapcsolat: gyori_peter@yahoo.com)
(szakemberek 40 és 100 közé becsülik a kihűlésben elhunytak számát az idei télen (2008-2009 fordulóján) – szerk.)
