531. szám Vers

Ecseri út

Szerző:

Új hazám, Te otthonom
hun utam rovom
télen átal,
nyáron átal,
délben meg előtte, reggel –
kokas, biz’a, korán felkel.
Különösen
mióta jelzálog kiköt.
Két rettentő vidéki közüzem
üzen.
Villanymozdony tolat, csetteg –
költőnk itt lopta a szenet.
Most fokozták le ezért…;
rakpartot ért
a lapát
a rámpán
annak legalsó kövén…;
ma láthatná: hogy úszik el
a Remény.
Kutyagolok –
ebdolog.
Ha elérem, néha busszal,
elérem, ha bírom szusszal.
Ritkán jövök este
nyolckor
kevés csöves koldul.
Üllői út kéttornyúja
nyolcszor kondul.
Lenyugvó Nap arany-bíborával
tör át a templom
kristályablakán.
Ez ám itten az Úr szava!
Nem paposság ál-igaza.
Húsvétkor meg
új szerelem akadt –
ő már évekre itt ragadt,
köti őt egy nagy tábor;
Vigasztald őt, Kannás Bor!
Lehullottak most a lombok,
langyos az ősz, árnyalt gondok,
Ecseri út! Tőled holnap
sejh, búcsúzom.
Bebatyuzom,
emlékeim részben
hagyom;
Bubu által,
német pénzen
fészkem rakom!
Felvitte Isten a dolgom???
Amit láttam – lelki nyomor –
mégis: tartás!
Azt megírom,
elsírom,
míg éltem bírom,
éltem bírom.
Ando Drom,
Ando Drom.

2014 szeptember, 3. díj

Kapcsolódó írások