A busz ablakán rőt-sárga napfény
rohan az éj homályos udvarába
s fáradt csíkot húz a munkásruhára.
Fakult mészfolt szunnyad a logarléc
hátán, hasadás húz gyűrött nadrágján
s szíj szorongatja kitágult sapkáját.
Az állomásnál rókaprém gallér
topog a láb tűsarkúba szorul,
óvatos a szoknya, tárgytól, utastól
távol marad s dúl-fúl a férfiakról,
kik bántják. A munkás hátrébb vonul,
rámosolyogva ülését kínálja:
borzong a blúz – rászorít a korlátra
s a másik irányba néz konokul…
