375. szám Vers

Csikágó-ciklus XLII.

Szerző:

Bársony talpakon iszkolva olvad
homályba a lámpafény s az ablakok
lyukas pillantással bóbiskolnak

félig hunyt rolóik mögött. Cirmos
ront a falnak, körmöl a vakolaton
s a palánk magasából szónoklatot
intéz, míg alatta kutya vinnyog.

Sötét hallgatás moccan a házban;
fény lobban a szoba lámpásaiból:
árny húz ruhát hosszan árny karjairól
s csókot váltanak lassú izzásban.

A szórt, sápadt fény a macskakövön
halvány ikont rajzol alakjairól;
múlásról s magányról, ami közös…

Kapcsolódó írások