meghívtam mihail afanaszjevicset budapestre, nagy nehezen belement, bár sokáig vacillált, igaz, hogy rendkívül udvariasan, egyetlen feltétele volt, hogy egy pohárka magyar vörösborral várjam, valamelyik hangulatos óbudai kiskocsma megfelel erre a célra, sajnos sokkal kevesebb van belőlük, mint szindbád idejében, nem is beszélve a tabánról, amely már hosszú évtizedek óta nem létezik, utóbb már rock koncerteket sem rendeznek arrafelé…
a keletiben találkoztunk, vonattal jött, egy régimódi íróembernek ez a legmegfelelőbb közlekedési eszköz hosszú távra, kisebb kiruccanásokra pedig a cséza, de ebből már nem sok fut az unió útjain, egyszóval a vonat vagy álomba ringatja az embert vagy pedig lágyan elandalítja, mi más kell egy jó regényhez…
a mester egyedül érkezett, feleségét moszkvában hagyta, talán gáláns kalandra vágyik, egy bogárszemű magyar szépség kedvességére, de ne rohanjunk előre, egyébként is a sors ilyetén kegye különösen kiszámíthatatlan, nem a lakásomra mentünk, egy olcsó kis budakörnyéki panzióban béreltem egy szerény lakosztályt mihailnak, bár akkor még nem tegeződtünk, jóval később ittunk pertut…
szokásos városnézés, nevezetességek, ha már berlinbe, párizsba nem juthatott el, azért budapest se csúnya város, mi itt élünk, nem tudom, te irigyelsz-e engem, mert én téged nagyon,
ó istenem, mikor fogja megnézni az én legjobb darabomat tizenhétszer a magyar miniszterelnök?
gyere, misa ezt a sört meg lehet inni, itt nem moslék, bár sajna nálunk is van harminc fokos vodka, nem csak a szadovaján,
nem szeretted te sem a vörösöket, sem a fehéreket, sem a főtitkárt, sem a cárt, sem a pártot, sem az egyházat, a te bundád olyan, amilyen, kedves orosz farkasom,
a nagypéteres tolsztoj dácsájában én is eliszogatnék a cimborákkal, hofi kedvenc szovjet költőjével én is biliárdoznék,
neked három asszony se volt sok, nekem egy törvényes sem
jutott, mi sem csak balalajkán játszunk, ismered a történelmet,
téged már féltékeny tábornok is fenyegetett pisztollyal, mit neked egy békés magyar tüntetés? tudod, mi itt ingyen utazunk, cirka harminc százalék, nem kell gyalogolnunk a szeles-jeges rakparton, ha nincs pénzünk a villamosra…
öregem, nincs is olyan messze a verébhegy a gellérthegytől, tudod, ahol tegnap sétáltunk, remélem, jövőre is eljössz, na gyere, hármas vágány, vettem neked az útra egy lityeraturnaja gazétát… jó utat! viszontlátásra!
2009 április, első díj