478. szám Vers

A kecske

Szerző:


A lánka állt a magasra vetett ágynál, a tisztaszobában.
Ő a nagymamám.
Nem hitte el, hogy valóban látja,
A kecske végig szaladt rajta,
És a sarat a vánkoson hagyta.
Én próbáltam kizavarni, mert rám volt bízva,
de beugrott e fránya állat az ablakon,
én utána, kezembe a botom.
Elől szaladt ez az ártatlan pára,
utána én, és lánka.
Közben megjött nagyapám.
Ezt látva beszállt ő is.
futott így a kecske, utána a gyerek bottal,
követte őt lánka, majd Jenő a gereblye nyéllel.
S némi éllel figyelte ezt egész Vésztő,
hogy kergetőzik a Balog család,
miközben másoknál már az ebéd fő.
Hát ilyen voltam én, mint pásztor,
És hasonlókért kikaptam még párszor,
A Vésztői nagymamámtól.

Kapcsolódó írások