Verj, ha verni van még kedved,
ahogy eddig, újra tedd meg!
Verj esővel, jégveréssel,
gyáva lettem, – jöjj rám késsel,
sújts le gyilkos megvetéssel!
Nyár volna, én mégis fázom,
itt van, vedd le a kabátom!
Ne szükségből, tedd jó kedvvel!
Mit kezdenék ennyi zsebbel?
Semmim sincs már, azt is vidd el!
Én a tied. – s úgy hírlik, hogy
kettőnk közül te élsz hittel…
Megjelent a szerző Bánom is én című kötetében.
