Vali lányomnak
eper ízű hajnalra ébredtem álmomban a Szajna-parti májusi csókotokat láttam
andalogtatok pároddal a párizsi utcákon még lángolt a Notre-Dame
az Eiffel-torony árnyékában kibomlott harminchárom éved szelíden lágyan
gyermekként kék ruhában libbensz a hintán szememre akár egy kis kurtizán
benned immár örökre lángol eltemetett vágyam
csak szőke hajad fénye emlékeztet ifjúságom puritán
fényűzést kerülő éveire- újra honvágyam
támadt hazamenni falumba de szerelmeim illatán
már sulykol az idő mossa óvatosan homokváram
játékaim örök dobozba zárva nyesik éjjelek egykor sikló gondolám
de örömöd látva a tengerek is csitulnak s bátran
ujjong három kereszt a Golgotán
