Most, hogy vélhetőleg az utolsó óraátállítás is megtörtént, (uniós rendelet) tekintsük át az ember és az idő kapcsolatát történelmünk kezdetétől napjainkig!
Az óraátállításról a magánvéleményem az, hogy szimpla simlisség arra hivatkozni, hogy energiát takarítunk meg vele.
Hát nem!
Pontosan ugyanannyi ideig tart a sötétség, ha tudjuk, hány óra van, mintha fogalmunk sem lenne róla. Az meg kifejezetten szemétség, hogy a munka utáni világosságból lopnak el ezek egy órát.
De hogyan is kezdődött ez a hisztéria? Anno Benjamin Franklin, aki diplomata és feltaláló volt, Párizsban képviselte hazáját. Látva a franciák kicsapongó éjszakai életét, és irigykedett a gyertyaöntők jövedelmére, esteleg egy gyertyaöntő járt hozzájuk, míg ő feltalálgatott ezt-azt, ezért javaslatot tett a parlamentnek. A pontos szöveg nem maradt meg, de a lényeg az,
HOGY LEGYEN KORÁBBAN KÉSŐ!
A mulatozók igy hamarabb elfáradnak, és kevesebb gyertya fogy.
Ez a javaslat elbukott, mint ahogy George Vernon Hudson új-zélandi entomológus (rovarszakértő, a rovartan tudósa) javaslata is, aki ki tudja, miért ragaszkodott volna a korábbi lámpaoltáshoz. Hacsak nem, a szentjánosbogarak világítása miatt lobbizott?
Mígnem Németország vezette be 1916. április 30-án éjjel 11-kor a háborús energiatakarékosság miatt. Kellett az energia a fegyverkezéshez. Persze mi is azonnal átvettük, aztán később nem, aztán még később vissza, majd megint nem. Az állhatatosság mindig jellemző volt ránk, magyarokra. Végül is 1980 óta megint.
Persze, hogy mindezt végig tudjuk játszani, fel kellett találni az időmérő szerkezeteket.
Ebben a témakörben mindent jótékony homály takar. Nem kevés ellentmondással fűszerezve.
Kezdjük a legelején.
Az Isten 6+1 nap alatt teremtette a világot. Na de a hiteles dokumentumok szerint csak a negyedik nap teremtette az égitesteket. Akkor mennyi az a hány? Kis kibúvót azért hagyott Mózes könyve:
(I. Móz 1: 3-5) Legyen világosság! …És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. Így lett este, és lett reggel. Természetesen Nap nélkül még.
De hagyjuk, mert mint tudjuk, mindig a parancsnok órája a pontos.
Vegyük inkább az időszámítást, ami azért szoros kapcsolatot ápol az órával.
Ezt is elég nehéz összehozni. Mert ugye mi 2024-et írunk. Az iszlámban mínusz 622-ben, míg a zsidóknál mínusz 3761-ben startolt a naptár.
Ők valószínűleg a koránkelők lehettek.
Hogy mindezek kiderüljenek, szükség volt időmérő eszközökre.
Cseppet archaikusan fogalmazva „kezdetben vala” a bámészkodás a Napra. Később ezt gépesítették. Leszúrtak egy botot, és nézték, hogyan settenkedik az árnyéka, közben valószínűleg halkan dúdolták, hogy „most múlik pontosan”.
Nem, ez még nem az óra volt. Majd akkor lett azzá, mikor egy kört rajzoltak a bot köré és 24 cikkre osztották. De addig még évszázadok teltek el. Kicsi hibája azért volt a szerkezetnek. Éjjel ugyan valószínűleg működött volna, ha feltalálják a fehér árnyékot. Ez azóta sem jött össze. Áthidaló megoldásként feltalálták a vízórát. Két edényt arcával szembe fordítottak, és lecsöpögött a víz az alsó rovátkolt edénybe. Ahol nem volt víz, mint például a sivatagban, kézenfekvő volt homokórát gyártani. Aztán elmúltak ezek az idők.
Egy ügyes kovácsmester az ezerháromszázas években barkácsolt egy mechanikus órát egyházi megrendelésre. Bár az elsőt 1240-ben Villard de Honnecourt francia építész alkotta meg, de nem volt az igazi. Ezt tökéletesítve a későbbiek során divatba jött a templomok tornyába épített időmérő szerkezet, harang- és bábjátékokkal megbolondítva. Ezek az órák már többé-kevésbé pontosak voltak, egyetlen hibával. A delelő Naphoz lettek igazítva a szerkezetek. Ma már tudjuk, amit ők nem, keletre vagy nyugatra menve, mindig máskor van delelőn a Nap. Fel sem tűnhetett, hiszen mire az utazók a másik toronyhoz értek, már csak azt tudták, hogy kurva messze van.
Aztán elérkezett az igazság pillanata.
Az ipari forradalom megalkotta a vasutat. Itt már nem volt mese, kellett az országokra kiterjedő pontos idő.
Egy kis színes. Nem akarom védeni a MÁV-ot, de! Magyarország a keleti és az északi félteke 45° és 49° szélességi körei között található. Na mármost. Pontosan 13 perc eltérés van a Nemesnedves–Battonya (az első és utolsó, szovjetek által felszabadított település) között. Tehát ha (csak) 13 percet késik a vonat, akkor pontosan időben érkezett.
Akkor most vissza a fősodorba. Meg kellett alkotni a Föld szélességi és hosszúsági köreit. Kézenfekvő volt, hogy az eddig a legjobb tengerészeti (tájékozódási) térképet kiadó Greenwich csillagvizsgáló távcsöven áthaladó vonal legyen az origó. És megszületett az egyezmény.
- október 22-én írta alá Washingtonban a Nemzetközi Fokmérési Szövetség 26 tagországa az úgynevezett meridiánegyezményt, amely egyetlen egységes kezdődélkört (meridiánt) határozott meg valamennyi ország számára.
Így aztán a csillagvizsgáló kertjében felállítottak egy órát, ami pontos volt.
Az átállás után azért még évekig a Nap állásához igazították az órákat, hiszen nem mindenki jutott hozzá a pontos időhöz. Főhősünk, John Henry munkaideje leteltével egyéni vállalkozó lett. A kerti órához beállította az óráját, majd besétált Londonba, és eladta a pontos időt a nagyfogyasztóknak. Mint például órások, vasutasok, toronyőrök. (Mekkora simlis volt!)
Hogy stílszerű legyek, eljött az idő, hogy abbahagyjam az írást.
Még valamit!
Ha valaki nem tudja beállítani az óráját a pontos időre, a következő a javaslatom.
Mint köztudott, az állóóra 24 óránként kétszer is hajszálpontos. Na, akkor kell elindítani a saját órát.
2024 november, harmadik díj
