Porcelán tányérban ragyog az este
Zöldséges tálkában lapul a múlt
Húsmentes raguját régen kereste
Jónéhány szőlőszem messze gurult
Megvadult szarkák ma kincset rabolnak
Átszabott ruhában pózol az ősz
Faragott villával eszik a holnap
Aprócska viharral havat előz
Vaskanál merülhet kongó edénybe
Híg levest osztogat végtelen tél
Sorokban álmodni mindig megérte
Ezernyi télapó ágyon henyél
Hajnalban feldíszít millió házat
Befagyott udvaron korhadó ól
Jóllakott angyalod soha nem lázad
Reszkető szárnyakkal vár valahol
