Ezúttal egykori munkatársunkat Sebestyén „Sebő“ Szabolcsot kérdeztük. Sebő 2005-2008 között a Fedél Nélkülnél dolgozott szociális munkásként, majd 2008-2011 között a Vajda 3 Nappali Melegedő és Csomagmegőrző első szakmai vezetője volt. Lemezlovas, több formáció alapítója, melyekkel többször önkéntes alapon pörgette a lemezeket jótékonysági rendezvényeken. Ő volt az, aki 15 éve útnak indította az Adj Esélyt A Reggae-vel sorozatot, amelyből aztán kinőtt a Zenével A Hajléktalanokért Projekt (2005-2011). Az, hogy egyes reggae zenekarok még ma is gondolnak a hajléktalan emberre, neki is köszönhetjük.
Adj Esélyt a Reggae-vel?
Igen már 15 éve, és ebből tulajdonképpen egy szép sorozat is kinőtt. Volt második felvonás, majd 2010-ben folytatódott ez az egész a Kultúrával a kirekesztés ellen – Adománygyűjtő Tánc Ünnep-Éj című összművészeti egész napos bulival.
Térjünk egy kicsit vissza 2005-höz. Mi volt annak a jótékonysági bulinak az aprópója?
Igazából ötleteltünk egy FN-teamen, hogy miként tudnánk lapterjesztőknek tárgyi adományokkal segíteni. Mivel én akkor már egy ideje hobbi szinten zenei újságíróként tevékenykedtem a reggae berkein belül, és elég jó kapcsolatokat alakítottam ki az úgynevezett soundsystemekkel, felvetettem az ötletet, hogy mi lenne ha rendeznénk egy olyan jótékonysági bulit, ahol a belépő tartós élelmiszer és ruha lenne. Az ötletet a kollégák és a Menhely Alapítvány vezetése is jól fogadta, így belevágtunk a szervezésbe.
Nehéz volt összehozni?
Egyáltalán nem. Igazából a reggae partik ezerrel pörögtek akkor, a lap és a Menhely Alapítvány neve is garanciát adott. Az pedig, hogy nem készpénzt gyűjtöttünk, egyértelműen könnyítette a dolgunkat. Ha jól emlékszem nagyjából a program végéig kitartott az a ruhamennyiség, amit akkor behoztak. Utána is folytatódott, sőt ha jól tudom, a hazai reggae zenekarok a mai napig megkeresik a szerkesztőséget egy két jótékonysági ötlettel.
A Vajda 3 mennyire volt más, mint az FN?
Nagyon. Egy teljesen új koncepciót kellett útjára bocsátani, addig csomagmegőrző hajléktalan emberek részére ekkora volumenben (900 szekrény) nem létezett az országban. Tulajdonképpen egy fő szociális munkás (ez voltam én) és előbb egy, majd kettő szociális asszisztens dolgozott. A másik nehezítő tényező pedig az volt, hogy a szociális asszisztensek között egykori otthontalanokat is foglalkoztattunk, ami szintén úttörő kezdeményezésnek számított akkor, és bizony nehéz meccsek vártak a stábunkra még alapítványon belül is: elfogadtatni a munkatársakkal az új szemléletet. Akárhogy is végül sikerült, a csomi a mai napig működik.
Ugye az évek folyamán, nem csak szociális munkásként, szakmai vezetőként, hanem a hazai reggae élet meghatározó figurájaként és DJ-ként is tevékenykedtél. Mesélnél erről is pár szót?
Bizony, bizony, a meghatározó szót talán majd eldönti a nagyérdemű, de az biztos, hogy a lemezlovasként is bizonyítottam, Budapest és az ország klubjainak nagy részében felléptem. 2006-ban alapítottam az Afro-Soul Soundsystem-et, amelynek egy időben velem együtt két olyan tagja is volt, akik a Vajdán dolgoztak. Gondolom Sebő Gabi nem bánja, ha megnevezem őt is.
A mai napig aktívak vagytok?
Igen. Illetve idén próbáljuk új szintre emelni a soundot, a 15 éves évfordulónk kapcsán. Jelenleg nyolc tagot számol a csapat és két fő kivételével mindenki aktív.
2011-ben visszaköltöztél Bábolnára, mit csinálsz ott?
2014-től egészen 2021 februárjáig közösségi munkásként dolgoztam, hivatalosan kulturális menedzserként. A Helytörténeti Gyűjteményt kellett tartalommal megtöltenem. Így olyan közösségi szolgáltatásokat hoztam létre, amelyek addig nem léteztek, és azóta sajnos már nem érhetők el. A legbüszkébb talán az idegen nyelvi korrepetálás és közös tanulás projektre vagyok. Ennek keretében nagyjából 50 fővel gyakoroltam az angol és német nyelvet, készítettem fel nyelvvizsgára, vagy éppen pótvizsgára, állásinterjúra gyereket és felnőttet egyaránt.
A zene megint előkerült tehát.
El sem tűnt. Igazából az évek folyamán csak bővült a zenei gyűjtemény. Ma már több, mint 1800 hanglemezből, cd-ből és kazettából válogathatok és három lemezlovas projektet viszek.
Az Afro-Soul mellett még?
Van egy retro projekt, ami egyébként szintén kötődik a Menhelyhez. Ez a JóHangulatSound. Talán a 15. Menhely szülinapi bulin játszottunk mindenféle muzsikát a dolgozók legnagyobb örömére. Szóval ott született meg a JHS, bár neve még nem volt akkor. Aztán még jónéhány alkalommal sikerült a kollégák „nótáját“ elhúznunk Sistával. De léptünk fel az FN karácsonyi rendezvényén is.
Ezen kívül pedig a punk/hardcore/ska/2Tone lemezeimet pedig Dis-KO-Sound fantázianéven pörgetem.
Ez most a főállásod?
Igen, 2021 szeptemberétől katás magánvállalkozóként igyekszem bizonyítani. Többek között a lemezlovaskodás mellett lehetőség van zenetörténeti workshopokra is meghívni: magyar reggae/hip-hop/punk (hardcore) és retro témákban állok bárki rendelkezésére, akár házibulikon is. Emellett most már hónapok óta különböző szakmagazinoknak írok cikkeket megrendelésre. Illetve párommal most tervezünk egy olyan élőszereplős érzékenyítő társasjátékot, amely a többszörösen fogyatékkal élők világát mutatja be. Ez még titkos, de szerintem találkozhatnak az olvasók a témával e hasábokon. Egyébként KultúrVilág néven érdemes ránk keresni az interneten.
Nem hiányzik az FN vagy a Menhely Alapítvány?
Még mindig nyomon követem, hogy mi történik az MA-nál, és az FN-t is rendszeresen olvasom. Ha az a kérdés, hogy esetleg valamikor valamilyen szakmai szerepben visszatérnék-e a szakmai alma materembe, akkor a válaszom: „Soha ne mond, hogy soha!“
FN
Portré: Horváth Sándor
