Kívül-belül keresem
Hátha mégis meglelem
Az utat, mi adatott,
Amit a sors rámszabott.
Volt mi volt, most nincsen,
Szertefoszlott minden,
S ha bármim maradt nem bánom,
Odaadom féláron.
De ha kell, vedd csak el,
Engem az sem érdekel.
Már nem fáj, ha más nem marad,
Csak emlékeim illata.
Mint szél ellen a tenger,
Fellázad az ember
Egy csepp még a pohárba,
S előtör az állat.
Üvöltő vadkutyák
Hiénák üldözik,
Álmaimat széjjel
Mégsem téphetik!
Hit, remény, szeretet,
Oldozd fel lelkemet!
Meghajolni nem fogok,
Mindhalálig harcolok!
