A hideg buszmegállóban megfagy a gondolat S ráadásul felszállni csak az első ajtónál szabad Liba leszel, amikor araszolsz a sorban Gágogod is magadban, hogy ez így nem jól van Hiszen a tömegbe gyúrva kell lépned naponta Mert egy nagy pásztor tömören kimondta: Arra mentek, amerre majd én megszabom Nem fogtok kószálni csak úgy szabadon Azért is a középső ajtónál szállok fel A sofőr csendben van, nem felesel Lám ha bátor vagy, néma a büszke vezető Csak ehhez legyen benned mindig sok erő