Közel jött a távolság Homályból lépett elő Tapad rá a sok kórság Így haldoklik a jövő Ez előre nem látszott Aztán éles lett a kép Vannak ugyan álmok De elviszi a messzeség Ami marad, az a jelen A valóság bilincse Vele él a gyötrelem Hogy a napot beterítse A reggel, mint az este Fénytelen és komor Közben a szívben A bánat zakatol Ez hát a szereposztás Játszani muszáj De kéne valami más Ahol már semmi se fáj