ki miért ír és micsoda bátorság ez tőle ülne inkább romos házában a pamlagon és lágyulna csak hőre ne akarjon rálicitálni neki ez úgysem menne vannak elegen a profik legyen elég belőle húzza ki a gyufa helyett komódja ráncos fiókját tegye bele dolgait mert ő nem érdemel semmi mást disznók között gyöngyöt találni oly ritka felzabálják egymást is mert a sorsuk oly mostoha vannak kik ezzel visszaélnek szerencsét kovácsolnak maguknak és a tépett lelkek énekének hírét viszik egy pince alatti mélyedésbe kerülnek a hangok a kabátokra simulnak a kifényezett rangok miért baj ha boldogok a lelki szegények vasrúddal leverni keményen az összes festett hamis cégért úgy sem lehet miért ír az ember? tán mert gondolkodik és mekkora hibát vét ezzel
Likes
Nincs hozzászólás