mostanra megjegyzem a totemcápa tekintetét, hiszen több arcmintában is felkenték már a nedves homokból kiágaskodó szörfdeszkák felületére, az első, legszembetűnőbb tulajdonsága a szelídség, az a sok fog, amivel nem öl, a nyugalom, ami valójában csak egy tengeri betegség tünete, vagy idegen, nyers mágia, ki tudja… a totemcápa, most már sejtem, csak egy zavaros álom szomorú következménye lehet. mert más nem lehet. már kezdetek óta csak őt próbálom figyelni a szigeteken, isten szavát, egy rövid viccet a halálról.