Az utolsó ajtó

Ez az ajtó nem nyílik sehová. 
Mögötte az a szoba: nincs!  
Nem valódiak a törtfehér falak, 
és képzeletbeli a súlyos rézkilincs. 

És mégis; e szoba maga a Valóság. 
Valósabb, mint bármi életemben; 
Hallom, hogy rág az egér a falban és 
ahogy nyílik szét a téglák közt a rés. 

A küszöbön állok; ha belépek, elvesztem,  
hisz része leszek annak, ami nincs,  
és nem is volt soha, csak képzeletemben, 
mint az ajtó, a fal, a rézkilincs.

0