a vonatablakra óriási vaginát karcolt valaki
homlokát e rombusznak támasztva
ijesztően vékony ember ül
arcára
akárha vákummal szívták volna a bőrt
vállán korpa
a nyakig gombolt ing bal gallércsücske
a mélyszürke
s kissé leevett hajtóka fölé türemkedik
künn varjak fészekvárosai
a búzatáblákat elválasztó jegenyéken
ha dudál a mozdony
ezer pötty rugaszkodik el egyszerre
szája hideg csaknem erőszakos
szeméből
akár a csordakútnál
mit keréktől és patáktól sebzett föld vesz körül
fáradt ráncok isznak
elaludt
anyja temetéséről jön gondoltam
meghallotta
hisz úgy nézett rám oly hirtelen
hogy beleborzongott mindenem
Megjelent a szerző angyalvakond című kötetében.
Keresse terjesztőinknél és szerkesztőségünkben!
