Valami nesz

Félálmomból valami felvert.
Egy semmiség, – talán a múlt.
Hallgattam egyre: a szobám szegletében
valami nesz. Elhalkult, meglapult.

Fejem felett az óra halkan,
időtlen ketyegett.
Holnap volt már. Ha rajta múlt,
akár még tegnap is lehetett.

Aludni jó. Aludni kéne,
és mennyi minden vár feledni;
de visszajár a szobám szegletébe.
Valami nesz. Nem hagy megnyugodni.

0