A nemzet harsonája

Álmom habzó lendületén úszva
északról jöttek hatalmas jéghegyek,
s jött felém Mexikó sárlavinája.
Zavart álmomból a várba fölkúszva
úgy égtek félelmek, mint bozóttűz lángja
s bekopogtak a Sándor-palotába. 
Hol készül minden ügyeknek kottája,
szállnak Parlamentből honfiú hangok.
– Megnyerjük csatánkat a csíki sör harcot!
Széteső hajnal nappallá kárhozott.
A vízből, olvadón haldokló jég hegye,
fölperzselt értékek bozóttűz lángja
és néma ajkak hallgató félelme
árnyékként lebegnek a Sándor-palotára
s csíki sörért harsog a nemzet harsonája.

0