Merle-nél olvastam
–nem tagadom –
egy férfi jellemzéséül,
hogy nagyon
olyan, mint a kenyér:
csupa puha bél és csekélyke héj.
S mivel engem meg
„kenyérre lehet kenni”
A fogcsináltatás pedig
Financiáliis okból még csak ennyi,
Hát beérném sok finom kenyérbéllel,
– mint mindennapi „betevővel”
Mert mire kinő az új fogsorom,
Lesz majd szép új otthonom,
S a mindennapi falatom is
Roppanós serclijű vajas kétszersülttel.
Most döntsd hát végre el,
Mert tele a pékműhely…
