621. szám Vers

Vándorok

Szerző:

Lenzsákban lapuló szárított gomba
Kulacsban kotyogó égadta vágy
Tíz napja megkezdett oldalszalonna
Gyűrötten elhagyott franciaágy

Gömbölyű térdeden vöröslő lázfolt
Kézfogva ballagunk zöld tavon túl
Utolsó mentsvárunk öreg faház volt
Csillagos köpönyeg ránk alkonyul

Fák tövén alszunk a ringó szabadban
Tejszínű álmunk új erőre tör
Lélegző szellő jár, réveteg dallam
Gördül a merengő hegyek felől

Bokorra terített száradó zászló
Szakadó térkép, sebhelyes kéz
Térdelő bűnbánat, mindent belátó
Remények sarkában élni nehéz

Nyugatra mozduló fekete felhő
Nyomában szűkölő vonyítás jár
Tétova vándorok lépte esendő
Titokban kacaghat két nyelvtanár

Lenzsákban megbúvó ezernyi válasz
Gömbölyű térdeket simító fény
Ingatag falakon te légy a támasz
Legyél a lágyság, ha minden kemény

Kapcsolódó írások