Alaktalanul

Köszönt
kismadarak
torkában a csönd
és tamtamot ver
a döbbenet üstdobja.
Nem néma, csak kába
a tér suhogása.
A hetedhét szelek
szitakötő-szárnya
hétrét nyesett.
Alvad a táj,
A Nap parázna
pillantása kifakul,
neonba halnak az árnyak,
amint az éj palástja ránkborul:
alakul az alak alaktalanul.
Te nem tudod.
És nem tudom én se.
Nyelvünkön a halál pénze
zöldül.

0